gyurgyalagos

Feltehet�leg Alberti k�zs�g �jratelep�t�se ut�n (1711-t�l) alakult ki a jelenlegi l�szfal. A k�rny�kbeli k�zs�gek (Pilis, Pusztavacs, Mikubuda, D�nos puszta �s a tanyavil�g) lak�i hordt�k innen az agyagot �p�t�si c�lra vert fal �s v�lyogt�gla k�sz�t�s�hez. A korszer�bb �p�t�si m�dszerek elterjed�s�vel nagym�rt�kben cs�kkent az ig�ny az agyag ir�nt, �gy a b�ny�szat r�vid id�n bel�l teljesen meg is sz�nt (kb. az 1970-es �vekben). Val�sz�n�leg ekkor foglalt�k el a gyurgyalagok (Merops apiaster) a sz�mukra kedvez�bb felt�teleket biztos�t� �s imm�r h�bor�tatlan b�ny�t. El�tte a f�ldekre kij�r� parasztok szekerei �ltal kij�rt l�szm�lyutak oldalait haszn�lt�k f�szkel� hely�l. A gyurgyalag a legsz�npomp�sabb madaraink egyike. A telet Afrika tr�pusi vid�k�n t�lti, k�lt�ter�let�re csak m�jusban �rkezik, �s szeptemberben m�r el is hagyja azt. Ha f�szkel�s�vel a f�ldh�z is van k�tve (kb. 1,5 m hossz� l�sz- vagy homokfalba �sott od�ban k�lt), egy�bk�nt a leveg� madara, nyilall� suhan�s�val ak�r versenyre kelhetne a fecsk�vel is. Ver�f�nyes napokon a rep�l� gyurgyalagn�l szebb madarat k�v�nni sem lehet. A „piripi�” �tlapj�n full�nkos rovarok, szitak�t�k, lepk�k �s bogarak tal�lhat�k, melyeket �gyes fordul�konys�ggal, rep�l�s k�zben zs�km�nyol. L�gy bugybor�kol� „pr�-pr�”, „ gyur-gyur”-szer� hangja semmilyen m�s mad�r�val nem t�veszthet� �ssze. Haz�nkban fokozottan v�dett, eszmei term�szetv�delmi �rt�ke 100.000,- Ft/egyed. A l�szfalban tal�lhat� k�lt��regeket sajnos gyakran sereg�lyek (Sturnus vulgaris) �s mezei verebek (Passer montanus) foglalj�k el a k�s�bb hazat�r� gyurgyalagok el�l, egy lyukat pedig egy v�r�sv�rcse (Falco tinnunculus) p�r saj�t�tott ki mag�nak. A partfal v�delm�t �lvezi m�g t�bb tucat �regi ny�l (Oryctolagus cuniculus) is, melyek labirintusszer� k�t-h�rom m�ter m�lys�g�, igen kiterjedt, �s t�bb bej�rattal rendelkez� ny�l�regekben �lnek. A partfal k�zel�ben tal�lhat� n�v�nyek �s �llatok k�z�l n�h�ny: Erdei szam�ca Fragaria vesca   Fekete bodza Sambucus nigra   Mezei zs�lya Lepidium campestre   Osztr�k �k�rfarkk�r� Verbescum austriacum   R�ti imola Centaurea jacea   Veronika f�l�k Veronica spp.   F�rt�s gy�ngyike Muscari botryoides   K�k�ny Prunus spinosa   Egybib�s galagonya Crataegus monogyna   Feh�r m�csvir�g Melandrium album   Im�dkoz� s�ska Mantis religiosa V�DETT Z�ld gy�k Lacerta viridis V�DETT Keleti s�n Erinaceus concolor V�DETT Meny�t Mustela nivalis V�DETT Eur�pai vadmacska Felis silvestris sylvestris V�DETT T�vissz�r� g�bics Lanius collurio V�DETT Vadgerle Streptopelia turtus V�DETT Kuvik Athene noctua FOKOZOTTAN V�DETT �rv�sgalamb Columba palombus V�DETT Feketerig� Turdus merula V�DETT